Presser Gábor 2009-ben Szily Nórának megnyílt így családjáról és a gyerekkoráról is megtudtunk érdekességet.
– Nekem hat éves koromban megmondták, hogy hiába leszek a zongora szakon, soha nem zongorista leszek, hanem zeneszerző, mert én nem tanulom meg a kottát, hanem improvizálgatok.
Az improvizálgatás eredménye több mint 500 dal, számos fellépés, januárban pedig rajongók ezreinek örömére az első, és egyetlen szóló koncert, ahol 12 ezren csápoltak.
Presser Gábor szülei eleinte nem örültek, hogy nem zongorista lett fiukból, de később belátták, hogy gyermekük jól döntött. Bár a büszke apuka csak a kezdeti sikereknél lehetett ott.
A zenész ugyanis 23 éves volt, amikor édesapját elveszítette. A művész akármilyen díjat kapott, az első komoly elismeréstől kezdve a Kossuth-díjig mindent édesanyjának adott.
– Csak arról beszéltünk, hogy milyen kár, hogy apu nem látja. Én minden díjat az anyunak adtam. Mert úgy gondoltam, hogy ha ő nem áll fakanállal a konyhaajtóban, akkor réges-régen lecsapom a zongora tetejét. És megyek focizni… Anyu nem kérdezte meg, hogy mikor lesz már unoka? Megkérdezte, de azért látta, hogy ez hogy működik velem is, meg a környezetemben is. Olyan nagyon nem vágyott arra, hogy hétvégi unokája legyen, hogy második, harmadik, negyedik válás után ki kinek a gyereke, én meg vártam, és lekéstem.
