Íme egy újabb szerelmes kedvenc: V’ Moto-Rock: Fekszem az ágyon.
Hova eddig eljutottunk túl kevés még
Hiszen alig több mint a körhintán kétszer fizetnél
Csak a lelkünk használt néha szárnyakat
Amikor ágyba bújtunk és gyártottuk sorban az álmokat
Fekszem az ágyon
Még is épp olyan messze vágyom hová csak a szél jut el
Csábít az álom
És én eljutok minden áron ahova te nem viszel
Elaludtunk hűvös északi tájakon
Az is jégvirág volt amit a hideg festett az ablakon
Melegünk is volt amikor még szerettél
És mint a trópuson úgy dél felé mindent levettél
Most fekszem az ágyon
Még is épp olyan messze vágyom hová csak a szél jut el
Csábít az álom
És én eljutok minden áron ahova te nem viszel
Menj! És sose állj! És sose várj!
Hisz talpad alatt forog a föld
És hogyha mész! És hogyha lépsz!
Saját talpaddal forgatod őt
Fekszem az ágyon
Még is épp olyan messze vágyom hová csak a szél jut el
Csábít az álom
És én eljutok minden áron ahova te nem viszel
Fekszem az ágyon
Még is épp olyan messze vágyom hová csak a szél jut el
Csábít az álom
És én eljutok minden áron ahova te nem viszel
