Jöjjön Kowalsky meg a Vega – Idővel dala.
Ha újra kezdhetnénk
Annyi mindent másképpen tehetnénk,
de azok úgy már mások
és nem mi lennénk.
Újra kezdhetnénk
de most is
szebb utat kereshetnénk
Idővel minden hibánkból
áldást vehetnénk.
Annyi minden van már mögöttünk,
Szavak sem kellenek, hogy halljalak
Sokszor van, hogy magam sem értem
Hiába nem akarlak: megbántalak.
Miféle szellem a szeretet bennünk?
Amennyit adni tudsz, vissza annyi jár.
És ha majd el kell köszönnünk
Ez az egy híd örökre közöttünk áll.
Ha újra kezdhetnénk
Annyi mindent másképpen tehetnénk,
De azok úgy már mások
és nem mi lennénk.
Újra kezdhetnénk
De most is
szebb utat kereshetnénk
Idővel minden hibánkból
áldást vehetnénk.
Milliónyi csillag az égbolt
Sorsunk tükrével,
ahogy hozzánk simul.
Sok látja, de kevesebb érti
Hogy igazán csak a fájdalomból tanul.
Miféle szellem a szerelem köztünk?
Mint kísértet néha visszajár.
Úgy tanít, hogy elillan újra
Valamit elcsen, amitől megfagy a világ.
Ha újra kezdhetnénk,
Annyi mindent másképp tehetnénk,
De azok úgy már mások
és nem mi lennénk.
Újra kezdhetnénk
De most is
szebb utat kereshetnénk
Idővel minden hibákból
áldást vehetnénk.
