in

Kölcsey Ferenc: Szerelemhez

Jöjjön Kölcsey Ferenc: Szerelemhez verse.

Kertje csendes alkonyában,
Míg csapongva zúg a szél,
A Dalos bolyong magában,
S keble búsabb lángra kél.
Könny között tolul szemére
A benn küzdő gyötrelem;
Önts, ah, balzsamot sebére,
Boldogító Szerelem!

Minden lepke lél virágot,
Harmatot minden virág;
Én tekintem a világot,
Bús magány az s pusztaság.
Istenné, kit hajnalában
Hű karod vitt mint vezér,
Most ím égető napjában
Híves árnyat tőled kér!

Vagy ha kedved szép egében
Több remény nem bíztat már,
S csillagod rezgő fényében
Nincs egy enyhítő sugár:
Küldd el véglehelletemre
Még egyszer hív angyalod,
S tőle bérűl húnyt szememre
Könnyáztatta fátyolod.

Köszönjük, hogy elolvastad Kölcsey Ferenc költeményét.

Mi a véleményed a Szerelemhez versről?

Írd meg kommentbe!

The post Kölcsey Ferenc: Szerelemhez appeared first on Meglepetesvers.hu.

Várjuk a véleményed

Vörösmarty Mihály: Tűz és víz

Érdekes kérdések kvíze 19. – hány jó választ adsz?