Jöjjön Ihász Gábor: Szerelmes a lányom dala.
Kislányom nagyra nőtt, lassan nyolcadikba jár,
álmait-vágyait csak ritkán mondja el ma már.
Esténként leveleket ír és órákig álldogáll a tükör előtt,
és minden délután egy fiúval sétál a szomszéd ház mögött.
Úgy látom, úgy látom, szerelmes az én lányom,
kicsit furcsa, de nem bánom, így van jól, biztos így van jól.
Szerelem van a szívében, tűz ég a kék szemében,
így van jól, biztos így van jól.
Szerelmes az én lányom, ahogy ez már velem is megtörtént,
szívemből azt kívánom, boldogan élje az életét.
Csak attól félek én, amit megjósolt már egy-két jóhaver,
jön majd egy kisfiú, aki úgy köszön rám: „szia nagyfater”.
Kislányom, Adrienn, tudom okos lány vagy, mégis jól vigyázz,
nehogy séta közben forró fejjel a legfontosabb lépést elhibázd.
Úgy látom, úgy látom, szerelmes az én lányom,
kicsit furcsa, de nem bánom, így van jól, biztos így van jól.
Szerelem van a szívében, tűz ég a kék szemében,
így van jól, biztos így van jól.
Szerelmes az én lányom, ahogy ez már velem is megtörtént,
szívemből azt kívánom, boldogan élje az életét.
