Jöjjön a Fonográf – Visszatérés dala.
Nézd, visszatértem,
lehet, hogy szégyen
de nincs bennem lelkifurdalás.
Más földre vágytam, tengerre szálltam,
éreztem kell a változás.
Áthajóztam vadvirágok zajló tengerén
áthajóztam fáradt fényű csillagok kövén
De látod visszatértem,
ne hagyd, hogy kérjem,
szoríts magadhoz úgy mint rég
Vonzott a távol, s a Nagyvilágból
Érkeztek elhívó jelek
Hajtott a vérem, s a szenvedélyem győzött a józan ész felett
Áthajóztam kísértések örvénylő vizén
Áthajóztam tündérlányok hullámzó ölén
De látod visszatértem, ne hagyd, hogy kérjem
Ölelj magadhoz úgy mint rég.
Mondd, hogy vártál reám minden éjszakán
Mondd,hogy vártál reám minden vihar után
Nézd az ég felszakadt, s a felhők alatt árad már a fény.
Áthajóztam kísértések örvénylő vizén
Áthajóztam tündérlányok hullámzó ölén
De látod visszatértem, ne hagyd, hogy kérjem, ölelj magadhoz úgy mint rég
Mondd, hogy vártál reám minden éjszakán,
mondd, hogy vártál reám minden vihar után
Nézd az ég felszakadt, s a felhők alatt árad már a fény
nézd az ég felszakadt, s a felhők alatt árad már a fény.
