in

Ady Endre: Léda szíve

Jöjjön Ady Endre: Léda szíve verse.

Boszorkák dobáltak meg
A bús csodáknak ligetében.
Én nem féltem. Én sose féltem.
De a szeretőm elszaladt.
Szép szeretőm, az ifjú Mosoly.

Sírtak és nevettek a boszorkák
Köd volt és a gyászos, vak éjben,
A bús csodáknak ligetében
Zuhogva hulltak a szívek
S én elfödtem arcomat.

Szíveket dobtak a boszorkák.
Én nem féltem. Én sose féltem.
A bús csodáknak ligetében
A ködből hulltak a szívek
Csúnya, kicsiny, kemény szívek.

Egyszerre szétszálltak a boszorkák
Könnyesen, csöndben és fehéren
A bús csodáknak ligetében
Egy asszony jött fényben, felém.
S én ráemeltem arcomat.

Szemembe nézett, s a szívéért nyúlt.
Az arcomon még most is érzem
A bús csodáknak ligetében
Arcomhoz vágta a szívét,
Meleg, beteg, szegény szívét.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre költeményét.
Mi a véleményed a Léda szíve írásról?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Léda szíve appeared first on Meglepetesvers.hu.

Várjuk a véleményed

Mátray Zsuzsa – Ördögből angyal lehetnél

Gulyás Roland – Veled akarom